Környezettudat archívum

Napenergia-hasznosítás

Az emberek évezredek óta használják a Nap hőenergiáját. A csapdába ejtett napfényt fel lehet használni levegő vagy víz felmelegítésére.

Ha a napsugarakat tükrök felhasználásával összegyűjtik, el tudják érni a víz felforralásához szükséges hőmérsékletet. A forrásban lévő víz gőze elektromos generátorok meghajtásához használható fel.

A napenergia legfőbb tulajdonságai:

  1. A Nap óriási mennyiségű energiát termel minden nap.
  2. A napfény százezerszer több energiát biztosít az egész világ energiatermelésénél.
  3. A napenergia kimeríthetetlen.
  4. Bárhol rendelkezésre áll.
  5. Nem igényel üzemanyagot.
  6. Nem jelent másoktól való függőséget.

A napenergia használata mellett szóló érvek:

  1. A Nap végtelen és ingyenes energiaforrás.
  2. Magyarország klimatikus viszonyai az év 300 napján lehetővé teszik a síkkollektorok gazdaságos alkalmazását.
  3. Ez idő alatt az Ön háztetejét annyi napsütés éri, ami fedezi egy családi ház egész éves energiaszükségletét.
  4. Már 4 négyzetméter napkollektor éves teljesítménye meghaladja a 3000 kWh-t, és ez fedezi egy 4 fős család melegvízigényének a 75-80%-át.
  5. Már 16 négyzetméter tetőbe illesztett kollektor egy átlagos családi ház fűtésrendszerébe kapcsolva az energiaköltségeket a felére csökkenti.
  6. Ugyanez a kollektor a fűtési idények közötti 6-7 hónap alatt az Ön kültéri medencéjét 28-30 Celsius fokos hőmérsékleten tartja.
  7. Ezek a berendezések - az emelkedő energiaárak miatt - évről-évre nagyobb értékű energiát váltanak ki, és így befektetése egyre növekvő hozamot eredményez.
  8. A kiváltott energiával nem csak kiadásoktól kíméli meg önmagát, hanem a környezetet is védi az évről-évre mind több káros üvegházi gáztól.
  9. A szolárhő szén-dioxid- és mérgezőanyagmentes.
  10. A napenergiával - változó mértékben - függetlenné válhat.
  11. A napkollektorok két év alatt több energiát termelnek, mint amennyire az előállításukhoz szükség volt.
  12. A napenergia hasznosítása csaknem minden háznál megoldható.
  13. A napenergia hasznosítása felkelti környezete érdeklődését és elismerését, így közvetve elősegítheti, hogy embertársai környezettudatosabban gondolkozzanak.

Napkollektor:

"Aktív" napkollektorok:

Az "aktív" napkollektorok csapdába ejtik, és levegőben vagy vízben tárolják a Nap hőjét. A felmelegített levegőt vagy vizet pumpák vagy ventillátorok segítségével keringtetik az épületben. A lapos tányérkollektort alkalmazzák leggyakrabban aktív szerkezetként a napenergia befogására. A napkollektor egy fekete fém tányérból és szigetelt, üveg- vagy műanyagburkolatú dobozban elhelyezett rézből készült vízcsövekből áll. A szerkezetet az épület tetejére úgy helyezik fel, hogy a Nap felé nézzen. A fekete fém gyorsan elnyeli a napsugarak melegét. A hő a csövekben lévő vízbe áramlik, amely elvezeti azt az épületben lévő tárolóba. Az aktív napkollektorokat ott érdemes alkalmazni, ahol a tetőt éri a napfény. Ezeket könnyen fel lehet szerelni az épületek tetejére. Karbantartást nem igényelnek, élettartamuk hosszú (kb. 30 év), meghibásodás szinte kizárt.

Ha a kollektor teljesen ki tudja elégíteni az épület energiaszükségletét, akkor az energia szállításához és szétosztásához szükséges hálózat kiépítésének óriási költsége megtakarítható.

Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből következően a szórt napsugárzás aránya igen magas. Ez azt is jelenti, hogy síkkollektorok alkalmazása esetén a szórt sugárzás idején is lényeges energiamennyiséget termel berendezésünk. Borult időben is termel, bár ez esetben kevesebbet.

"Passzív" kollektorok:

A középkori kastélyok építőihez hasonlóan, sok mai építkezésnél alkalmaznak jól szigetelt falakat, dél felé néző ablakokat, és kerámia- vagy kőpadlót a Nap hőjének elnyelésére és megőrzésére. Ez a hő melegíti a szobákat, és ezért kevesebb elektromos- vagy gázfűtést kell használni. A passzív rendszerekben maga az épület nyeli el és tárolja a napenergiát.

Naperőművek:

Kaliforniában több sikeres naperőmű működik. Ezekben az erőművekben a napenergiát víz felforralására használják. A víz forralásával keletkező gőz egy elektromosságot előállító turbinát forgat.

Többféle működési elv alapján működhetnek ezek:

  1. A Nap energiáját tükrök segítségével összegyűjtik egy ún. naptoronyba.
  2. Egy adott területen (kb. 10-20 ha) több száz vagy ezer különálló sűrítő-kollektor gyűjti össze a Nap energiáját.

Műszaki kísérletekkel kimutatták, hogy ezekkel az erőművekkel olcsóbban lehet elektromosságot termelni, mint olajjal, szénnel, vagy gázzal.

Használati melegvíz előállítás:

Magyarország éghajlati adottságai mellett a napenergia hasznosításának a legegyszerűbben megvalósítható módja a használati-melegvíz készítés.

A háztartásokban az év folyamán a melegvízigény viszonylag egyenletes.

Az átlagos vízfogyasztás: napi kb. 50 liter (45 C fokos) víz/fő.
Ennek előállításához 2 kWh energia szükséges.

1 négyzetméter napkollektorral éves átlagban kb.: 1,5-2 kWh /nap napenergia hasznosítható.
Tehát 1-1,5 négyzetméter napkollektorral elő lehet állítani egy személy melegvízszükségletét.

A nyári félévben 92-97%, a téli félévben 50-55% megtakarítás érhető el.

A napsütés és a melegvízfogyasztás nem esik egybe, ezért nagyméretű melegvíztárolóra van szükség, legalább akkorára, mint amekkora a napi vízfogyasztás mennyisége.

Ezt a melegvíztároló funkciót a már meglévő hagyományos tároló is elláthatja.

A hagyományos hőtermelő bekapcsolását akkor lehet elkerülni, ha a tárolt melegvíz elegendő legalább a következő napi napsütés kezdetéig.

Medencefűtés:

Mivel a napsütés nagyjából egybeesik a medencehasználattal (nyári félév), ezért erre a célra igen hatékonyan alkalmazható. Napenergiával a medence fűtésigényét teljes egészében ki lehet elégíteni.

A medencefűtést kombinálni szokták a házi melegvízelőállítással.

Épületfűtés:

Épületek fenntartási költségei között általában a legnagyobb tételt a fűtés jelenti. Felmerülhet a kérdés, érdemes-e napkollektort használni épületünk fűtésére?

Csak napkollektorral fűteni nem lehet, de jelentős mértékben rá lehet a hagyományos fűtési rendszerek üzemére segíteni.

Ok: a napsütés döntően, a nyári félévben, a fűtési hősszükséglet pedig a téli félévben jelentkezik.

1 négyzetméter napkollektorral: 4-5 négyzetméter épület fűtésére lehet rásegíteni.

Az ilyen rendszerek szeptember-október, illetve március-április hónapokban 100 %-ban tudják fedezni az épület hőveszteségét.
Novembertől-februárig is van hasznos teljesítményük (kb.20%), de a fűtési szükséglet döntően a hagyományos fűtési rendszerrel fedezhető.

Ezeknek a rendszereknek a jellemzője: viszonylag nagyméretű puffertároló. Családi házaknál: 1-3 köbméteres hőszigetelt tartály ez.

Használati melegvízkészítő, vagy igény esetén medencefűtő készülékkel is szokták ezt kombinálni.

Napelemek:

Az egyik legjelentősebb előretörés a napenergia felhasználásában 1954-ben következett be, amikor a napelemet vagy napcellát kifejlesztették. Ezek a cellák képesek arra, hogy a napenergiát közvetlenül elektromossággá alakítsák.

Működési elvük:

A napcellák az anyag fizikai tulajdonságait használják fel az elektromosság termeléséhez turbinák, generátorok vagy egyéb mechanikai eszközök használata nélkül. Amikor bizonyos fényérzékeny anyagokat napsugárzás ér, elektronáramlás, vagyis elektromos áram keletkezik. A napcellákban felhasznált szilícium egy bőségesen rendelkezésünkre álló, nemfémes elem, amely a természetben az oxigénnel kapcsolódva alkotja a homokot és a kvarcot. Két nagyon vékony szilícium réteget helyeznek el minden napcellában. A szilícium atomok egy részét mindkét rétegből eltávolítják, és az egyik rétegben bór atomokkal helyettesítik őket, a másikban pedig foszforral. Egy dróttal összekötik a rétegeket. Amikor a napcellát fény éri, az elektronok a dróton keresztül áramlanak az egyik szilícium rétegből a másikba.

A napcellákat elektromosan össze lehet kapcsolni, így napmodulok hozhatók létre, amelyek a napenergiát elektromos energiává alakító rendszerek legfőbb építőkockái.

Pl.: Negyven összekapcsolt napcella képes arra, hogy elegendő energiát termeljen egy 12V-os autó-akkumulátor feltöltéséhez.

A napelemeket sikeresen használják olyan kis szerkezetek energiaforrásaként, melyeknek kevés elektromosságra van szükségük.

További információért, tanácsadásért, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal!

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Szervezetünk támogatói

 

EU zaszlo text CMYK hutamogatok

Pécs MJV. Önkörmányzata
Miniszterelnökség
Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás Kollégiuma
Betlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Elnyert támogatások 2016.
Elnyert támogatások 2017
Elnyert támogatások 2018