Vandál pusztítás érte Kánya Tamás erdei installációját – közös felelősségünk, hogy ne váljunk érzéketlenné a jó és a szép iránt

Szomorú hír rázta meg a budakalászi és tágabb közösséget: ismeretlenek teljesen lerombolták Kánya Tamás „Manófalva” című erdei installációját, amelyet az alkotó hetekig tartó, szeretettel és türelemmel végzett munkával épített a természet anyagaiból. Az aprólékos gonddal készített házikók, létrák, apró terek és díszek a természetbe simulva teremtettek mesés világot – madaraknak, mókusoknak, gyerekeknek és minden látogatónak, aki megállt egy pillanatra elmerülni ebben a csendes szépségben.

Most azonban ebből csak törmelék és szomorúság maradt. A „Manófalvát” szó szerint darabokra zúzták, a tízméteres alkotás elemei szétdobálva hevertek az erdőben. Az ilyen cselekedet nem csupán rongálás, hanem a közösségi értékek, a természethez és az alkotáshoz való tisztelet hiánya is.

Mi vezethet ide? Talán düh, unalom, irigység vagy az értékek iránti érzéketlenség. Bármi is az ok, az ilyen tett rámutat arra, hogy mennyire törékeny a közösségi alkotás és a közösségi tér, ha nem őrizzük közösen.

Ebben a helyzetben különösen fontos a civil összefogás és a helyi közösségek ereje. Az ilyen alkotások nemcsak egy művész munkái, hanem közös szimbólumai annak, hogy a természetben is lehet emberi jóság, játékosság és kreativitás. Amikor ezek elpusztulnak, mindannyian veszítünk – de ha kiállunk értük, ha vigyázunk rájuk, ha újraépítjük őket együtt, akkor a közösségünk erősebbé válik.

A civil szervezetek, egyesületek, közösségi csoportok szerepe ezért felbecsülhetetlen: ők képesek hidat teremteni ember és természet, alkotó és közönség, múlt és jövő között. Csak így lehet megőrizni azokat az értékeket, amelyekből egy élhető, emberibb világ épül.